Mai bejegyzésünk tárgya az NDK-magyar barátság jegyében születhetett, sok-sok vér, veríték és szitkozódás közepette.
Igazából el tudom képzelni a helyzetet, ami valakit arra késztet, hogy egy Trabantba Pannonia motort szerkesszen teherszállító lassú jármű elkészítése céljából, és most kivételesen minden tiszteletem az elkövetőé. Ahogy megoldotta a blokk hűtését a motor magasra helyezésével és a motorháztető kivágásával, a lovaskocsi bakjára hajazó ülőpad, a 16(!) sebességfokozat a két négyfokozatú váltóból (plusz 4 hátra) már a zsenialitás határait súrolja. Már valahol láttam, de most meg lehet vásárolni, szinte sírok, hogy egy ilyen gyöngyszemet el kell szalasztanom, de reménykedem, hogy tulajdonosa azért válik meg tőle, hogy újabb elmebeteg járművel gazdagítsa a világot, amit talán alkalmasabb pillanatban fog eladni.
De nem bánkódom tovább, talán valakivel épp jót teszek, hogy megemlítem ezt a remekművet, a KGST igazi értelmét és szerető gazdához kerül, aki vigyáz rá és megőrzi a vidéki elme zsenialitásának ezt a remekét.